Egri kék keringő

Irodalmi adatok szerint Egerben már 1780-ban tenyésztett és postai szolgálatra is használt fajta. Ezek a mainál nagyobb testű, hosszabb csőrű, kitűnő tájékozódó- és röpképességű galambok voltak. Az egri keringők későbben keresztezés folytán lényegesen megváltoztak.

Zsupán Kálmán (Szárnyasaink, 1903, 6. szám) bécsi színesekkel rokon fekete keringők és kék sirálykák bekeresztezését feltételezi. Majthényi Kálmán és Fluck Gusztáv egri tenyésztők közlése szerint az 1870-es években egy Stupka János nevezetű egri tenyésztő sötét hátú bécsi dereseket keresztezett az egri kistermetű galambokkal, és az ezekből nyert „simlik”-ből (deresekből) tenyésztette ki Ebneth János a kék változatot, a ma is keresett ún. Ebneth-féle kékeket.

Ezek a galambok az akkori helyi elnevezés szerint „schilleresek” voltak, vagyis vöröseres szeműek, nyúlt fejűek, kis szemgyűrűvel és fejükön egy kis, alaktalan, rozsdás színű folttal. Kitűnő röpgalambok voltak, 3 órát is szálltak tűnőben. Később ezekből tenyésztették ki a kissé szögletes fejű, nagyobb szembőrű és szép, világos belső szemű galambokat. 1888-ban (Gallus, 1888. 6. szám) a budapesti galambkiállításon és röpversenyen egri szürke galambok néven szerepelnek.

Kis testű, középmagas állású, jól tájékozódó, gyors röptű keringő galambok. A fej hosszúkás, trapéz alakú, a fejbúb a homlokkal és a tarkóval való találkozásnál szögletes. A ferdén haladó homlokvonal a csőr irányával egybevágó. A fejbúb vízszintes, kissé homorú. A tarkó hátrafelé ejt, egyenes. A fej mindig suta. A középhosszú csőr egyenes, inkább vastag, jól záródó, kissé lefelé irányuló, szarufekete. Az orrdudor rövid szív alakú, osztott, sima felületű és fehéren porozott. A szem világosszürke gyöngyszem. A keskeny, kétsoros szemgyűrű sötét szaruszürke. Nyaka aránylag hosszú, függőleges tartású, kissé ívelt. A szárnyak rövidek, simák, egyenesek, farkonnyugvók, nem kereszteződnek. A farok rövid, lapos, zárt, hátrafelé lejt. Lábai közepes hosszúak, simák, egyenes tartásúak. A testbőr szürkésfekete.

Gyors csapatrepülő fajta, rövid körökben, gyorsan emelkedve repül.

Az egri kék keringők színe sötét füstszürke, szurmos kék, vagy vaskék. A fej és a nyak palafekete, a szárnypajzs (szárnyfedél) és a hát barnásbahajló palaszürke, a farok sötét palaszürke, a szárnyszalagok (pántok vagy abroncsok), valamint a faroksáv mattfeketék ; a has, az oldalak és a szárny fonáka (alsó fele) világosabb palaszürke. A fej és a nyak violás vagy zöldes csillogású.

Az egri keringőknek sok változata ismeretes. Az egri cigánykeringők mattfeketék vagy abrincsos feketék. A kék dereseknek vagy kék simliknak fehéren deres a begye, melle, hasa és a testoldalai. A cigányderesek vagy barna simlik barnásba játszó palafeketés, szürke farkú galambok, fehér deres rajzzal a begyen, a has és a hasoldalak tollain.

Voltak próbálkozások a világoskék színű fajtajelleg rögzítésére is. Ilyen volt a Zsupán-típus, melyek világosabb kék (nem szürke) galambok, fekete csőrrel, karmokkal, testbőrrel és kiálló, nagy szemekkel; valamint a Cséka-típus, melyek már egészen világoskék, fehérfarú, rövid, papagájszerűen hajlott csőrű, világosabb szembőrű galambok voltak.

Méretei: Th = 30 – 33 cm, Csh = 12 – 13 mm,  Szh = 19 – 20,5 cm,  Rt = 58 – 62 cm,  Mk = 22 – 23 cm, Fh = 9 –10 cm, Lh = 7 – 8 cm, Ts = 200 – 240 gramm.