Mit eszel az egri k�ken?

�

Ismer�seim, bar�taim� - k�l�n�sen, akik� kor�bban� f�k�nt� tex�nosk�nt tartottak sz�mon, - gyakran teszik fel ezt a k�rd�st nekem, mi�ta h�re ment, hogy egri k�k kering�kkel� n�pes�tettem be a kor�bban tex�nok lakta d�cr�szt. A k�rd�s� -� kiss� �tfogalmazott form�ban�� -� a kezd�, fajtav�laszt�s�ban m�g bizonytalan teny�szt�k k�r�ben is felvet�dik:� mi�rt is �rdemes egri k�ket tartani.

Ha tr�f�ra fogva a dolgot, sz� szerint veszem a c�mb�li k�rd�st, h�t enni..., - h�t enni bizony nem valami sokat lehet rajta, kifejezetten kis test� fajt�r�l l�v�n sz�...

�

De mi�rt is v�lasztja az ember ezt a fajt�t, ha m�r r�pgalambban gondolkozik. Hiszen vannak n�la sokkal nagyobb r�pteljes�tm�nyre k�pes fajt�k Az egyik tud j�val hosszabb r�pid�t, a m�sik l�nyegesen hosszabb t�n�t, megint m�sik a l�gi akrobatik�ban jeleskedik: bukik, p�r�g, j�tszik a leveg�ben. Aki egy galambfajt�ban annak ���sz�n- �s rajzv�ltozatai sokf�les�g�ben leli �r�m�t, net�n a f�s� vagy a l�btoll gy�ny�rk�dteti, nos, annak is� „idegen” az egri k�k kering�. Hiszen �-� nev�hez m�lt�an� -� csak egyetlen elfogadott sz�nv�ltozatban teny�sztik, s nincs a galambon semmi k�l�n�s tollk�pz�dm�ny sem. M�gis, mi lehet h�t �vonz� ebben a fajt�ban?

Ahol �n lakom, az� sz�k v�lgyekkel szabdalt hegyvid�k, karny�jt�si t�vols�gban erd�kkel k�r�lv�ve. A lesb�l t�mad� ragadoz� madarak ide�lis terepe. El is szaporodtak itt sz�pen, - akarom mondani : f�lelmetes mennyis�gben. A d�com feletti l�gt�r mindennapos l�togat�i a h�j�k �s a s�lymok. Van, amelyikhez �r�t lehetne igaz�tani, �gy j�r ide napi rendszeress�ggel. S most lehet megkapaszkodni, csod�lkozni : k�zelemben lak� egri k�kes teny�szt�t�rsamnak� - Pet�k Laci bar�tomnak – eg�sz id�nyben mind�ssze 2 darab (!) vesztes�ge volt, annak ellen�re, hogy galambjait rendszeresen hajtja. A saj�t d�comb�l hozott p�lda tal�n m�g besz�desebb: csepeli h�feh�r falk�mb�l hetente ejt el vagy sebes�t meg egyet-kett�t valamilyen ragadoz� mad�r, m�g egri k�k csapatomban �n is alig sz�ml�lok vesztes�get.(Feh�r galambjaim v�delm�ben �jabban m�r cselhez folyamodom : �ket akkor hajtom ki, amikor a� kor�bban felsz�llt egri k�kek �ld�z�s�ben beleunt, elf�radt h�ja m�r od�bb�llt. A m�dszer eddig t�bbsz�r is bev�lt…)

Mi�rt ritk�bbak a vesztes�gek az egri k�k eset�ben? T�bb oka is van. Az egyik az egri k�k kering� saj�tos r�pmodora. Ez a mad�r igen gyors r�pt�, ir�nyv�ltoztat�si k�pess�ge szinte egyed�l�ll�, s menek�l�s k�zben� a ragadoz�k n�melyik�hez hasonl�an maga is �tmegy zuhan�rep�l�sbe. A nagy magass�gban sz�tvert csapat szinte pillanatok alatt zuhan a h�ztet� magas�ig, s onnan gyorsan beugrik a d�cba.(A r�gi �regek azt tartott�k, hogy ez az a fajta, amit a h�ja sem tud megfogni. Ami persze t�lz�s, de� nem minden alapot n�lk�l�z�…)

A sz�ne is ny�jt v�delmet a ragadoz�k ellen. Az egri k�k sz�rk�sk�k , majdhogynem egyenletes sz�ne alacsonyabb rep�l�skor, menek�l�s k�zben szinte beleolvad a k�rnyez� erd�k �s �rny�kuk sz�n�be, m�g a „sasszem�” ragadoz�k sem k�nnyen veszik �szre �ket.

Apr� termet�k sem teljesen elhanyagolhat� a ragadoz�k elleni harcban, hiszen kisebb a „fog�s” rajtuk, mint m�s,� t�megesebb megjelen�s� fajt�kon.

Kit�n� e fajta t�j�koz�d� k�pess�ge is. Gyermekkoromb�l eml�kszem olyan esetre, amikor r�vidre „sikeredett” szoktat�s ut�n elt�nt ismer�s�m Egerben v�s�rolt galambja. Amikor a p�rulj�rt galamb�sz ezt p�tolni sz�nd�kozva ism�t az egri teny�szt�h�z utazott, n�la tal�lta meg a sz�kev�nyt! ( A k�t v�ros k�z�tt 45 km a t�vols�g, l�gvonalban nyilv�n enn�l j�val r�videbb…) Sok�ig emlegett�k az esetet itt �zdon, hat�s�ra akkoriban v�lt n�pszer�v� az egri k�k mifel�nk. A j� t�j�koz�d�si k�pess�g jelent�s�ge is a ragadoz� mad�r t�mad�sok alkalm�val mutatkozik meg. A sz�tvert, megr�m�lt, hanyatt-homlok menek�l� r�pgalambok k�z�l ilyenkor sok elv�sz : d�c�t�l nagyobb t�vols�gra vet�dve, onnan m�r nem tal�l vissza. Az egri k�k eset�ben ez nagyon ritk�n fordul el�. Mint ahogy az elmagasl�s is, a r�pgalamb�szok r�me. Az egri k�k kering� nem tartozik a t�n�sz�ll�sra k�telezett fajt�k k�z� : b�r a r�pmagass�got a rendszeresen hajtott falk�k k�nnyed�n, gyorsan emelkedve el�rik, t�n�be ritk�n is sz�llnak. �gy viszont kisebb a� vesz�lye annak, hogy az er�s l�g�ramlatok, a viharos szelek elsodorj�k �ket.(N�lunk j� id�ben a kert v�g�b�l a Magas-T�tr�t lehet l�tni. Abb�l az ir�nyb�l vesz�lyes szelek szoktak z�dulni� f�l�nk…)

A v�g�re hagytam, de az sem elhanyagolhat�, hogy ez a fajta saj�tos sz�ps�ggel is b�r : apr�, kecses megjelen�s� mad�r, fejform�ja, szinte vil�g�t� �risze valami gyermekies-n�ies b�jt k�lcs�n�z neki, noha, mint arra m�r utaltam is, a leveg�ben igencsak f�rfiasan viselkedik. Azt�n a gy�ny�r�en iriz�l�, t�bb sz�nben csillog� nyaka ! Az eg�sz galamb : mint egy apr� �kszer !

Hogy r�ad�sul az egyik legr�gebben kiteny�sztett magyar galambfajt�r�l van sz� az egri k�k kering� eset�ben, az m�r csak hab a tort�n…

�

Benyhe Attila