Egri kering�. (Erlauer T�mmler)

Tulajdonk�ppen hasonl�t ez a magasrep�l� a pesti kering�h�z, csak g�ly�s rajza nincsen.

Az egri kering� feje, nyaka egy r�sz�vel hamusz�rke sz�nt j�tszik. Lejjebb a mell fel� e sz�n megvan ugyan m�g egy kiss� s�t�tebb �rnyalattal, azonban itt m�r a tollacsk�k galamb-k�k sziv�rv�nysz�nekben j�tszanak, amint rajtuk a nap sugarai megt�rnek. A mellet elhagyva, lefel� a sz�n egy v�zszintes, l�thatatlan vonal �ltal hat�rolva megt�rik, s itt m�r vil�gosabb, sz�rk�sk�k sz�nt �lt a tollazat. A farktollak v�g�n keresztbe egy fekete s�v vonul, s ezen t�l m�g egy f�lujjnyira ism�t a sz�rk�sk�k sz�n t�nik el�. A k�t sz�ls� farktoll k�ls� r�sze keskeny, z�szl�j�nak s�vja – mint egy�ltal�n a k�k s az ezzel rokonfajta sz�nes galambokn�l – feh�res sz�nezet�. A v�ll-, h�t- �s a sz�rnyfed�tollak az elk�pzelhet� legszebb hamvas-k�kes, sz�rke sz�nt t�ntetik el� s ezen sz�rnyfed�tollakon kereszt�l a fekete sz�rnyszalag (abroncs, s�v) kett�s p�rhuzamos vonalban, alulr�l �ssze�rve, h�z�dik �t. Feje sima (suta), sz�p szegletes s kicsiny, karcs� termet�hez teljesen megfelel� ar�nyban �ll; szemei gy�ngysz�n�ek, nagyok �s ki�ll�k, szemgy�r�je rendszerint feket�ssz�rke, cs�re �s k�rmei, a k�k sz�n t�rv�ny�nek megfelel�en, szarusz�n feket�k.

K�l�n�sen feleml�tj�k m�g, - s ezt nagyon ki kell emelni – hogy az egri k�k kering� okszer� gyakorl�s mellett, csoportosan behajtva, igen j� magasrep�l� kering�. Term�szet�re n�zve kiss� vad, ami szint�n j� r�pk�pess�g�r�l tesz tan�s�got. T�j�koz�d� k�pess�ge �s az otthon�hoz val� ragaszkod�sa szint�n igen nagy, �gyannyira, hogy a 2-3 �ves rep�l�, ha megv�s�rl�s �tj�n ugyanabban a v�rosban marad, m�g egy �vi fogs�g ut�n is hazat�r. Rep�l�sk�zben, fordulataik �s mozdulataik a ragadoz� madarak el�tt kecsesek �s emellett igen �gyesek, gyorsak �s f�rg�k, �gy hogy a l�gi harami�knak vajmi ritk�n siker�l egyet-egyet elcs�pni bel�l�k.