Teremi Gbor: A galamb, 1956.
Egri kk keringgalamb
Krlbell 1780 ta ismert Egerben. Rgebben nagyobb test, hosszabb csr volt, mint ma. Ez a rgebben fellegver egri kknek nevezett fajta a budai kknek s a budapesti rvidcsr glysnak valsznleg kzeli rokona.
Mind a hrom fajtnak kzs tulajdonsga a kicsi, rvid testalkat, a kill nagy vilgos szemek, a sttkk szemgyrk s legfkppen a sttkk testbr, ami a tbbi hazai galambfajtn nem fordul el. Mindezek oly jellegzetes kzs tulajdonsgok, melyek alapjn rokonsguk alig vitathat. A fajta kivl rpkpessgvel magyarzhat, hogy az egri kering hossz id ta megllotta a helyt s nem pusztult ki.
Gyorsan, sr csapatban csapongva repl. Gyorsasga miatt replse azonban csak 2-3 rig tart. Klnsen j a tjkozd kpessge. Rvidebb tvolsgokra, mintegy 40-50 kilomterig postagalamb mdjra berptethet. Kicsi test, csrhegytl a farok vgig 30-32 cm, a begytl mrve 20-22 cm a hossza. Kzpmagas lblls, magassga 18-20 cm. Karcs, bszke testtarts.
Feje sima, szgletesnek ltsz a halntk s a tark les sarka miatt. ppen ezrt a homlok s a koponyacsont kifejezett. Fejeteteje lapos, klnsen szles a szemek felett, ami rviden keskenyedve, a lapos homlokban alig lejtve az orrhrtyig beszklve fut elre. A tark s a halntkskja hirtelen lees. Csre a kzphossznl rvidebb, a szjzugtl a fels kva hegyig 14-15 mm, kzpers. A csrkvk zrdsi vonala a homlokkal derkszget alkot, fnyl fekete szn.
Szemei nagyok, kiss killk, tiszta gyngyfehrek, vrerezettl mentesen. Szemgyrje ktsoros, sima, fnyl feketsszrke. Nyaka kzphossz, fgglegesen tartott, melle izmos, dombor. Hta a testtel arnyos, szrnyai a testhez simulnak. Farka keskeny, lbai kzpmagasak, krminvrs sznek. Tollazata aclos. Sznruhja vilgosabb vagy sttebb galamb-kk, n. vaskk. A hm tollazata vilgos, a toj tbbnyire sttebb szn. Vltozata az Egri cigny keringgalamb.
Valamivel kisebb test, egybknt az egri kkkel mindenben megegyez vllfajta utbbitl annyiban tr el, hogy a nagyon szorosan testhez feszl tollazata tbbnyire fstskk, barns szn s rnyalat, nyaka ersen zomnccsillogs. Rgebben egszen stt tollazat, sttkovcsolt volt. Ma olajbarna, de van majdnem fekete, egszen stt s szalag nlkl.
Az egri kering s a budapesti deres keresztezsbl nagyon ritkn elfordulhat az egri „cignyderes” kering is.
|