Egri k�k kering�

Irodalmi adatok szerint Egerben m�r 1780-ban teny�sztett �s postai szolg�latra is haszn�lt fajta. Ezek a main�l nagyobb test�, hosszabb cs�r�, kit�n� t�j�koz�d�- �s r�pk�pess�g� galambok voltak. Az egri kering�k k�s�bben keresztez�s folyt�n l�nyegesen megv�ltoztak.

Zsup�n K�lm�n (Sz�rnyasaink, 1903, 6. sz�m) b�csi sz�nesekkel rokon fekete kering�k �s k�k sir�lyk�k bekeresztez�s�t felt�telezi. Majth�nyi K�lm�n �s Fluck Guszt�v egri teny�szt�k k�zl�se szerint az 1870-es �vekben egy Stupka J�nos nevezet� egri teny�szt� s�t�t h�t� b�csi dereseket keresztezett az egri kistermet� galambokkal, �s az ezekb�l nyert „simlik”-b�l (deresekb�l) teny�sztette ki Ebneth J�nos a k�k v�ltozatot, a ma is keresett �n. Ebneth-f�le k�keket.

Ezek a galambok az akkori helyi elnevez�s szerint „schilleresek” voltak, vagyis v�r�seres szem�ek, ny�lt fej�ek, kis szemgy�r�vel �s fej�k�n egy kis, alaktalan, rozsd�s sz�n� folttal. Kit�n� r�pgalambok voltak, 3 �r�t is sz�lltak t�n�ben. K�s�bb ezekb�l teny�sztett�k ki a kiss� sz�gletes fej�, nagyobb szemb�r� �s sz�p, vil�gos bels� szem� galambokat. 1888-ban (Gallus, 1888. 6. sz�m) a budapesti galambki�ll�t�son �s r�pversenyen egri sz�rke galambok n�ven szerepelnek.

Kis test�, k�z�pmagas �ll�s�, j�l t�j�koz�d�, gyors r�pt� kering� galambok. A fej hossz�k�s, trap�z alak�, a fejb�b a homlokkal �s a tark�val val� tal�lkoz�sn�l sz�gletes. A ferd�n halad� homlokvonal a cs�r ir�ny�val egybev�g�. A fejb�b v�zszintes, kiss� homor�. A tark� h�trafel� ejt, egyenes. A fej mindig suta. A k�z�phossz� cs�r egyenes, ink�bb vastag, j�l z�r�d�, kiss� lefel� ir�nyul�, szarufekete. Az orrdudor r�vid sz�v alak�, osztott, sima fel�let� �s feh�ren porozott. A szem vil�gossz�rke gy�ngyszem. A keskeny, k�tsoros szemgy�r� s�t�t szarusz�rke. Nyaka ar�nylag hossz�, f�gg�leges tart�s�, kiss� �velt. A sz�rnyak r�videk, sim�k, egyenesek, farkonnyugv�k, nem keresztez�dnek. A farok r�vid, lapos, z�rt, h�trafel� lejt. L�bai k�zepes hossz�ak, sim�k, egyenes tart�s�ak. A testb�r sz�rk�sfekete.

Gyors csapatrep�l� fajta, r�vid k�r�kben, gyorsan emelkedve rep�l.

Az egri k�k kering�k sz�ne s�t�t f�stsz�rke, szurmos k�k, vagy vask�k. A fej �s a nyak palafekete, a sz�rnypajzs (sz�rnyfed�l) �s a h�t barn�sbahajl� palasz�rke, a farok s�t�t palasz�rke, a sz�rnyszalagok (p�ntok vagy abroncsok), valamint a faroks�v mattfeket�k ; a has, az oldalak �s a sz�rny fon�ka (als� fele) vil�gosabb palasz�rke. A fej �s a nyak viol�s vagy z�ldes csillog�s�.

Az egri kering�knek sok v�ltozata ismeretes. Az egri cig�nykering�k mattfeket�k vagy abrincsos feket�k. A k�k dereseknek vagy k�k simliknak feh�ren deres a begye, melle, hasa �s a testoldalai. A cig�nyderesek vagy barna simlik barn�sba j�tsz� palafeket�s, sz�rke fark� galambok, feh�r deres rajzzal a begyen, a has �s a hasoldalak tollain.

Voltak pr�b�lkoz�sok a vil�gosk�k sz�n� fajtajelleg r�gz�t�s�re is. Ilyen volt a Zsup�n-t�pus, melyek vil�gosabb k�k (nem sz�rke) galambok, fekete cs�rrel, karmokkal, testb�rrel �s ki�ll�, nagy szemekkel; valamint a Cs�ka-t�pus, melyek m�r eg�szen vil�gosk�k, feh�rfar�, r�vid, papag�jszer�en hajlott cs�r�, vil�gosabb szemb�r� galambok voltak.

M�retei: Th = 30 – 33 cm, Csh = 12 – 13 mm,  Szh = 19 – 20,5 cm,  Rt = 58 – 62 cm,  Mk = 22 – 23 cm, Fh = 9 –10 cm, Lh = 7 – 8 cm, Ts = 200 – 240 gramm.